Már itt vagyunk a finisben. Pár hét és elkezdődik sokak számára, egy véget nem érő nap...!
Egy ember aki megálmodta, elképzelte, elhitte.... és elkezdetett tenni az álmaiért.
Hogy is kezdődött ez az egész. Mindennapi élet, mókuskerék, munka és még több munka. Időhiány. Egyre fokozódó stressz, romló egészségi állapot. Mindennapok taposó malma... megint hétfő, újra péntek... és ez ment napról napra.
Éreztük, valami nem jó, ez nem lehet így.... vagy mégis? Hiszen mindenki így csinálja ez a normális... akkor még nem hallottunk szabad emberekről, célokról, hitrendszerekről, önmagunkban vetett hitről, gondolkodj másképp és megváltozik minden... micsoda baromságok... bla bla bla... aki ilyen dolgokról beszélt valamiféle ufóként néztünk rá.... vagy miután elbúcsúztunk összenéztünk és megemlítettük, hogy biztos szed valamit... amitől ilyen boldog...
Nem szokványos dolog a boldogság, csak úgy és folyamatosan jól lenni... és mivel kevés az ilyen ember sokszor nem is tudjuk hová tenni... és mi sem voltunk ilyenek de úgy döntöttünk kilépünk a savanyúságból.. és rálépünk arra az útra ami az álmaink felé vezet. Izgalmas, mozgalmas út ez de gyönyörű....!
Na de térjünk vissza arra a bizonyos leghosszabb napra.... Egy ember álma pár hét múlva valóra válik.. Végigmenni az úton a legnagyobb dolog .. végigkövetni már egy másik szemüveget ad.
Amit én látok példaértékű.. Sokan már csak a sikereket látják, egy egy ember életében, de az amit ő megtett amíg elért egy számára kitűzött eredményt, már sokan nem látják.
Ez az ember elkezdte megvalósítani az álmát. Fizika sportot soha nem űzött aktívan. Gyermekkorától a vitorlázó repülés volt a nagy szerelem az életében.. ebben a sportban elért minden magaslatot, amit itt Magyarországon el lehetett érni. Oktatóvá vállt és gyémánt koszorús pilóta lett belőle.. de eltűnt a kihívás a verseny az életéből.. Elkezdett futni, igaz még csak azért mert felkúszott pár kiló.
Tisztán emlékszem az első körére a faluba. Egy kinyúlt kínai tornacipőben, az utca végéig is legalább 5× állt meg! Nem bírta, se levegő se erőnlét. De másnap megint elindult és a következő nap megint és kitalálhatjátok megint és megint.... egyre több lett az erőnlét egyre több a levegő... lassan elindultak a kilók is lefelé.
Az emberek reakciói változóak voltak.. a legtöbb gúny és kritika volt. De ezen mindenki keresztül megy aki a siker útjára téved.. Erőpróbák ezek. A sikertelen emberek dobálóznak ilyen kifejezésekkel.... úgysem sikerül, miért pont neked, nem vagy rá képes.. azért, hogy semmi ne emlékeztesse őket arra, amivé ők is válhattak volna ha elindulnak, ha kitartanak, ha nem adják fel...
Ő továbbment és nem csak utca végéig jutott... azt senki nem látta mikor egész napi munka után ő még futócipőt húzott és elindult futni. Mikor zuhogott az eső akkor is elindult futni.. és nem számítottak a körülmény, nem keresett kifogást, kizárta a külvilágot, egyszerűen ment és futott, a céljai felé...
A kifogások nem a barátaink, önámítások csupán amellyel önmagunkat megnyugtatjuk.. eltérítenek a céltól.Önbecsapások....
A célra szegezte a szemét és nem látott semmiféle gátat.. végigéltem min ment keresztül, végigéltem sokszor a szenvedést, amikor járni nem bírt mert fájt mindene. Nem panaszkodott, láttam a szemében a lényében, hogy szenved, tűrt mert volt egy célja tudta mi az ami vele jár. Vállalta..... Végigéltem vele a versenyeket, ahol egyre jobb eredményeket ért el.
Változást is csak ajándékba kapunk, ha arra végre méltók vagyunk! Rátalált a triatlon.. turkáltam neki egy triatlon ruhát.. Így indult. Biciglivel kezdet munkába járni. Napi kb: 40 km. Az első úszó versenyén utolsóként jött ki a medencéből. Olyan úszó technikával úszott a bírák folyton azt nézték mikor kell kimenteni... nem is csodálom kiskorában önmagától tanult meg úszni a patakban... de elindult a versenyen mert volt egy célja.
Minden pont a megfelelő időben érkezik pont akkor amikor szükségünk van rá. Egymásra talált a megfelelő klub a megfelelő emberrel.
Személyes gondolatokat idézek. Az egri triatlon klub-nak nagyon nagy hálával tartozom. A támogatásuknak, a biztatásuknak a szakértelmüknek.. szuper csapat. Az eredményeimben hatalmas szerepük volt. Az élet figyel a lelki és testi egyensúlyra is és pont a megfelelő időben olyan embereket és képzéseket sodort elém, ahol megtanultam másként gondolkodni, célokat kitűzni és fókuszálni. Elkezdtem tanulni olyanoktól aki már előtte járnak. A Calivita tréningjei átformálták a gondolkodásom. Tátrainé Szilágyi Ágnes és Tátrai Attila fantasztikus emberek. Hogy a bírjam a strapát ehhez már jól bevált termékköröm volt. A Vitaminpartner.hu veletek maradok. Ludányi László
Minden tudást és információt magába szívott ami a sikeréhez kellett. És újra elindult és újra és újra.. mert volt egy rendíthetetlen célja, megálmodta és a nyomába eredt minden áron... Ez a cél már elárulhatom az IROMAN volt...
Most itt van a kapuban, hamarosan eldörren a rajtpuska. Elkezdődik egy végtelen nap egy embert próbáló küzdelem, mindenkinek önmagával.. elkezdődik egy álom végkifejlete, egy álom ami már réges régen elkezdődött. Ott valahol a gondolatokban. Hiszen ott kezdődik minden....... hogy hol végződik, az mindig attól függ, ki mennyit hajlandó tenni az álmaiért. És aki hajlandó tenni, mindig győztes lesz!
Mert mindenki előtt nyitva áll az élet, és az erőfeszítésekért gazdagon megjutalmaz.
Szeretném ha ezen a napon egy kósza gondolattal biztatnátok.. 2018. július 28. szombat a nagy dátum, higgyétek el nagyon sokat jelentene számára. Lehet épp 5 órája küzd, lehet éppen 10 órája és 16. után elképzelhetetlen honnan tud töltődni.
Én ott leszek vele és tudom gondolatban ti is barátaink. Köszönjük, hogy vagytok...!!!
Kezdődjön aminek kezdődni kell..... izgulok.... Szeretlek... !
